Fedett ívű hegesztés (SAW) A fedett ívű hegesztésnél ív jön létre a munkadarab és a hegesztő elektróda vége között, miközben mindkettőt egy réteg szemcsés por borítja (ezért ‘fedett’ ív). Az ív így el van rejtve. A por egy része megolvad, hogy a hegesztési ömledék számára védő salakréteget képezzen. A maradékot összegyűjtik újrahasznosítás céljából.
A fedett ívű hegesztést leginkább teljesen automatikus berendezéssel végzik, de ennek ellenére vannak kézzel tartható hegesztőpisztolyok is az eljáráshoz. A termelékenység növelése érdekében több elektródás elrendezés is bevezethető. Nagy leolvadási teljesítménye miatt különösen alkalmas vízszintes helyzetben történő, jó minőségű, hosszú, egyenes hegesztésekhez. Széles körben alkalmazzák nyomás alatti tartályoknál, vegyi üzemekben, nehéz szerkezeteknél, a javító és hajóépítő iparágakban.
A villamos ív fedőporréteg alatt ég, amelyet egy tölcséres adagoló juttat a varrathézagba. Elektródként különleges összetételű csupasz huzalt használnak. A fel nem használt fedőport visszaszívják a tartályba. Az automatikusan működő hegesztő berendezéshez tartozik még a hegesztőkocsi, az ún. traktor. Automatikus hegesztéskor a huzalelőtolás és a traktor hosszirányú mozgása gépesített.
A fedettívű hegesztéshez leggyakrabban rézzel bevont hidegen húzott huzalokat használnak. A varrat metallurgiai biztonságához szükséges szilíciumot a fedőpor biztosítja.
A hegesztéshez használt fedőpornak hasonlóak a feladatai, mint a bevont elektródok bevonatainak. A fedőpor fizikailag védi a hegfürdőt a légkör befolyásától, lassítja a varrat dermedését és lehűlését. Metallurgiailag a por ötvöző tulajdonságai révén hat, miközben a fontos elemek kiégési veszteségét megakadályozza, vagy pótolja. A fedőporok mesterségesen megömlesztett szilikátok, tulajdonképpen üvegnek tekinthetők. A porok gyártását illetően lehetnek szárazon vagy nedvesen granulált porok, szinterizált vagy agglomerált porok.